„Halász Annamária számára a 2016-os szezon még javában tart, eddigi eredményeirol azonban szívesen mesélt az MTSZ-nek:
A tavalyi év 70.3-as VB kvalifikációja után idén újból azt a nem könnyo célt toztem ki, hogy a 2017-es 70.3-as VB-re kijussak a profik mezonyében. Miután a profiknál a legjobb öt verseny eredménye számít, szinte folyamatosan egy stabil formával kell versenyezni és szorgalmasan pontokat gyojteni.
Sajnos egy balszerencsés manovernek köszönhetoen január elsején 3 bordámat törtem… Nem keseredtem el, igyekeztem alternatív edzessél es kitartó fizioterápiával újra hamar versenyképessé válni, ami sajnos tovább tartott, mint amire az elején számítottam. Ennek tudatában is és a fo célom érdekében is szándékosan próbáltam a versenyszezont valamivel kitolni.
Tavasszal a Kanári szigeteken a bringás kilométereket távban és szintben egyaránt rendesen gyojtöttem, majd márciustól Csomor Erika szakmai tapasztalatával próbált segíteni az edzésmunka optimális összetételében es minoségi kivitelezésében.
Egy pár svájci duatlon után rögtön el is jött a Keszthelyi Középtáv és Magyar Országos Bajnokság, amire örömmel repültem haza.
Kristóf Roberték remek versenykörülményeket teremtettek. Köszönet érte!
Májusban cseréltem le a kerékpárom és sajnos még nem állt elegendo ido az úgynevezett hozzászokáshoz, így Keszthelyen a ritmust a bringán még nem találva, de a futáson annál jobban haladva, Magyar Bajnokként szakíthattam át a célszalagot.
Júniusban két hetet a Budaörsi Csapattal tölthettem St. Moritzban szuper hangulatban viszonylag sok napsütéssel, majd a versenyszezon következett a budapesti 70.3-as Ironmannel, ami a ponttáblázatban már a jövoévi VB-re adott pontokat. A 3. hellyel megkezdtem a pontgyojtést.
Két héttel késobb Dublinban szintén egy 3. hellyel gazdagodtam. Ezt követoen egy érdekes, egyedi verseny következett, a Trans Vorarlberg (1.2-93-12), mely a bringán megmászott 2000 méter szintrol híres es hírhedt. A crossfutást követoen örömmel értem célba a második helyen.
Szeptember közepén Rügenbe, az Észak-Németországi szigetre vettem az irányt egy újabb 70.3-as Ironmanre. Kiváló minoségo bringapályán teljes útlezárással versenyezhettünk. Köszönet a szervezok leleményességének, 10 perces idot hagyva rajtoltatták csak el az age group versenyzoket rolling starttal, igy egy igen fair verseny zajlott a profi lányok körében es az amatorök is szépen tartották a non-drafting zónát. Sajnos ritka az ilyen esemény.
A sajnos már szokásosnak mondható rossz úszás után tetemes hátránnyal rendelkeztem, igy bringán a jól bevált taktika következett: a wattmérot nem engedtem 220 watt ala süllyedni… néha még meg is ijedtem, hogy ez talán túl sok lesz, amikor a dombon felfele kb 280-310 wattal haladtam, de ennek köszönhetoen 3-ként értem a depóba a leggyorsabb bringás idovel, és ezt a pozíciót futáson tartva sikeresen állhattam fel ismét a dobogó 3. fokára. Jelenleg a 70.3-as Ironman Ponttáblázatán a 18. helyen állok, de a szezon még hosszú.
Most egy kevés piheno következik, energia visszatöltés a szezon második felére.
Azt követoen Ázsiában folytatom a további pontgyojtést a jövoévi VB-re, amit Chattanooga városában, Tennesseeben rendeznek majd.”
