Ebben az epizódban két meghatározó alakot ismerhetünk meg a triatlon világából: Mocsári Bencét, paratriatlonistát és Tóth Szilárdot, edzőjét és versenyszervezőt. A beszélgetés középpontjában nemcsak az edzés és a versenyzés áll, hanem az a komplex felkészülés, ami testileg, mentálisan és logisztikailag is szükséges ahhoz, hogy valaki a világ élvonalába tartozzon.
Mocsári Bence úszóként kezdte sportpályafutását, és egy paratriatlon országos bajnokságon indult el először triatlonosként, teljesen amatőr felszereléssel. Az első versenyélmény annyira megterhelő volt, hogy a célba érve azt mondta: „soha többé”, mégis ez a kihívás és az élmény hozta meg számára az elköteleződést. Azóta paralimpiát megjárt sportolóvá vált, és a fejlődése folyamatos: „14 másodperc volt a bukás, felállás és újraindulás teljes ideje Párizsban” – idézte fel a verseny egyik legdrámaibb pillanatát, ahol egy bukás után is képes volt visszaküzdeni magát a mezőny elejére.
Tóth Szilárd, aki Mocsári Bence edzője, részletesen mesél a paratriatlon specifikumairól. Bár Bence sérülése enyhébb fokú, így sok tekintetben ugyanolyan edzésmunkát végez, mint más versenyzők, az egyik legnagyobb különbség a versenyformátumból adódik: paratriatlonban nem megengedett a bolyozás, így a kerékpáros edzés más jellegű felkészítést igényel. Szilárd kiemeli: „Aki a döntő pillanatban tud nyerni, az egy más kategória.” Edzőként hangsúlyozza a versenyek mentális aspektusait is: ahhoz, hogy valaki egy bukás után ilyen gyorsan vissza tudjon állni, nemcsak technikai felkészültség, hanem mentális edzettség is kell.
A beszélgetésben szó esik a versenyhelyzetek gyors megoldásairól is. Egy elrontott kanyar, leesett lánc, vagy akár egy nem megfelelő depózás másodperceken múlik – és ezek a másodpercek érmekről, helyezésekről döntenek. Bence tapasztalatai szerint a triatlon egyik legnagyobb értéke az, hogy megtanít reagálni: „Sokszor még el is felejtem, hogy sérült vagyok – a fejem azt hiszi, hogy mindkét kezem ugyanolyan.” Ez a hozzáállás nemcsak a sportban, hanem az életben is visszaköszön: a problémák megoldására való készség az edzőtáboroktól kezdve a reptéri félreértésekig minden szinten jelen van.
A podcast epizód nemcsak egy sikeres sportolói életutat mutat be, hanem egy működő sportolói–edzői kapcsolatot, egy jól szervezett háttérrendszert és egy sportágba vetett hitet is. Szilárd és Bence példáján keresztül látszik, hogy a hosszú távú építkezés, a tudatos versenyfelépítés és a változatos edzésmunka meghozza az eredményt – Mocsári Bence pedig ennek az elkötelezettségnek a szimbóluma.
