Sűrű hetek vannak Dévay Márk mögött, aki a tiszaújvárosi világkupán szerzett bronzérme után Hamburgban tagja volt a vb-6. magyar vegyes váltónak, és az őrült iramú vb-sorozatos versenyben a 15. helyen ért célba. A 29. születésnapját szerdán ünneplő versenyzőnk a tübingeni Bundesliga-állomáson folytatta jó sorozatát, amelyet megnyert.
Mit jelent számodra, hogy a vegyes váltóval sikerült a hatodik helyen zárnotok a vb-n?
Elég erős volt a mezőny, egyik csapat se gyengélkedett erős versenyzőkben… Korábban előfordult már, hogy néhány ország visszavett, próbálgatta az összetételét, de itt most mindenki a jól bevált versenyzőit használta. Már csak ezért is szép eredmény ez a hatodik, pontszerző hely. Mi is a legerősebb csapatunkkal álltunk ki, és megmutattuk, hogy helyünk van az élmezőnyben.
Mennyit vett ki belőled, hogy le kellett dolgoznod egy kis hátrányt a bringán?
A nyolcadik helyen váltottam Kropkó Mártival, az úszáson már két embert megelőztem és néhány másodpercre kerültem az első csoporttól. Sikerült ledolgoznom a hátrányt, ami mindenképp nagy erőkifejtést igényelt, hiszen ők elöl forogtak, nekem pedig egyedül kellett behoznom őket. Ezt egy kilométer alatt meg is tettem. Nem számítottunk rá a többiekkel, hogy a következő körben még többen megérkeznek hátulról, erős bringa volt. Futásban igyekeztem tartani őket, kialakultak egy-két másodperces különbségek, de aztán a lányok összezártak.
Sok olyan pálya van a naptárban, ahol ily módon kell lépcsőzni depózás közben?
Talán a nagy nemzetközi versenyek között ez az egyetlen, de a bajai országos bajnokságon is hasonló a depózás a vízből kifelé. Szerencsére nem voltak olyan nagyok a lépcsőfokok, de ettől még mindenképp különleges a hamburgi helyszín.
Hogyan sikerült az egyéni verseny Hamburgban? Milyen meglepetéseket tartogatott, amikre az Instagram-posztodban utaltál?
Az úszásom volt a meglepetés, mert nem volt jó az első száz-kétszáz méterem, nem tudtam hozni a szokásosat. Azért rengeteget jöttem fel a második felében, de ahhoz túl messze voltak, hogy elsők között jöjjek ki. Az időjárás szintén tartogatott meglepetéseket, épphogy csak hó nem esett, azon kívül volt minden – eső, tűző nap, szél, vihar. A rajt előtt reszkettünk, olyan helyeken is vacogtam, ahol máskor nem szoktam… Összességében a legjobb tizenötben zárni egy WTCS-versenyt jó eredmény, főleg sprinttávon, én azért jobban szeretem az olimpiai távot. Hamburg sajátossága, hogy hihetetlen az iram, a rajtjelzéstől a célig a vörös zónában, de lassan már fekete zónában kell menni. Olyan wattokat tekerünk, mint sehol máshol, rá jön egy baromira gyors futás. Az öt kilométert gyorsabban futottam, mint Tiszaújvárosban.
Mit adott neked a tiszaújvárosi világkupán megszerzett bronzérmed?
Sok örömet adott, lett egy újabb vk-dobogóm, azért az mindig jó érzés, szép érmet kaptam. Egy itthon rendezett versenyen dobogóra állni mindig különlegesebb, mint külföldön. A vasárnapi döntőkön mindig sokan szoktak lenni Tiszaújvárosban, amikor lementem, még nem voltak sokan, de mire jött a versenyünk, megjöttek a nézők is, nagyszerű hangulat volt. Jó kis hétvége volt, már a szombat is jól ment, nyugiban tudtuk lenyomni az elődöntőt, stabilan megvolt a továbbjutás. Aztán a döntőben is egész jól lehoztuk az úszást és a bringát, a futásra is maradt bennem valamennyi. Volt egy kis lassulás a középső részében, de az utolsó ezer néhány száz méteren ki tudtam jönni belőle, visszagyorsulni. A célegyenesben már lehetett pacsizni mindenkivel, ekkorra vált biztossá, hogy megvan a dobogó. A bringán már bennem volt az érzés, hogy meglehet, de ez csak akkor lett teljesen egyértelmű, amikor öt méterre voltam a céltól.
Tiszaújvárosban a testvéred, Zsombor is bejutott a döntőbe, ahol a 25. lett. Szépen fejlődik ő is az elmúlt időszakban?
Örültem neki, hogy ő is be tudott jutni, az ő elődöntője egészen más volt, nekik futniuk kellett a döntőért, ezért belőle többet is vett ki a szombat. Szépen fejlődik, a kerékpáros tudása nagyon erős, nem kell bemutatni, a futása is rendben van, az úszásán még dolgozik, hogy minél előbb jöjjön ki a vízből. Tiszaújvárosban nehéz úszni, itt a legrövidebb az első bójáig tartó út, csupán száz méter, a második e tekintetben pont Hamburg a kétszázötven méterével. Utána jön a legtöbb pálya, háromszáz méterrel.
Pontosan hogyan nézett ki maga a folyamat a téli rehabilitációdban?
Nagyjából egy éve kezdett el fájni a lábam, szeptemberben volt a legrosszabb. A világbajnokság után hét hétig nem is futottam. A december még elégé langyos volt, aztán januárban már fokozatosan egyre többet terheltem. Februárban már négy perces kilométerek alá is bementem, márciusban pedig jöttek az első résztávos futásaim. A szezonkezdésem előtt öt héttel már teljes értékű munkát végeztem. Vagyis ahogyan láthatod, maradt ki rendesen, de szerintem egész sokat visszahoztam már a korábbi formámból.
Jól funkcionál az új kerékpárod, amit a télen kezdtél el használni?
Nagyon jól, nem panaszkodhatok, a világ legjobb kerékpárja van alattam minden téren. Az előző is elég jó volt, de amit hozzá lehetett rakni technikai dolgokat, azok hozzá lettek rakva a mostanihoz.
Milyen érzés volt elsőként áthaladni a célvonalon Tübingenben a Bundesliga hétvégi fordulójában? Sokat adott az önbizalmadnak?
Jó érzés volt, már nyertem egy ilyet 2022-ben, jó volt újra behúzni egyet egy ilyen versenysorozat végén és örültem, hogy az Ironman 70.3 Világbajnokot is megvertem. Keményen dolgoztunk bringán, de tudtam egy jót futni ezután és végig erősen tartottam magam a nehéz pályán. Emelkedő-lejtő keveréke volt némi macskakővel fűszerezve, úgyhogy nem az laza pálya volt.
Mik azok a legfontosabb pozitívumok, amiket tovább tudsz majd vinni a következő hetekre?
Talán bizonytalan voltam, hogyan tudok futni a sprinttávokon, mert sok volt a kihagyás. Ezt májusban Ázsiában nemcsak az öt, de a tíz kilométereken is éreztem, Jokohamában már örültem, hogy jobb volt a futásom, mint Chengduban. Végeztem valamennyi gyors munkát is előtte, de nem annyit, mint a Jokohama utáni másfél hónapban. Nem tudtam, mire számítsak, ehhez képest jók az érzések, az idők. A kerékpáros formámmal szintén elégedett vagyok, arra is lehet építeni az év hátralévő részére.
Milyen fő céljaid vannak a szezon második felére?
Most egy kis edzőtáborozás következik, mert elég sűrű lesz a második félév. A maradék vb-sorozatos futamokon mind rajthoz állok és szeretnék ott lenni októberben Ausztráliában, a záró világbajnoki futamon is.
Borítókép: Tiszaújvárosi Triatlon Fesztivál – 2025.07.06. – WebStern media
