Pár év szünet után, idén októberben ismét rövid összetartásokon vehettek részt a versenyzők a Sport XXI. program keretein belül. A hónap során összesen négy helyszínen, Baján, Tatán, Gödöllőn és Tiszaújvárosban kerültek megrendezésre a felmérésekkel összekötött regionális edzőtáborok. A rendezvénysorozat kapcsán Balog Ádámot, a Sport XXI. program vezetőjét kérdeztük.
Hogy jött az edzőtábor ötlete és nagyjából mennyi versenyző vett részt a felméréseken és a táborokban?
Eddigi munkánk során láttuk a Magyar Triatlon Szövetség szakmai munkatársaival, hogy a rövid edzőtáborok, összetartások milyen jól működnek a Héraklész programban. Így elhatároztuk, hogy bevezetjük a táborozás lehetőségét a Sport XXI. programban is. Idén négy helyszínen, három nap és két éjszaka időtartamban tudtuk ezt megtenni. A négy táborban összesen több, mint 100 gyermek vett részt. A szakmai hátteret helyi utánpótlás nevelő klubok adták. A helyszíneket próbáltuk országosan minél jobban elosztani a lehetőségek függvényében. Ennek az országos lefedettségnek köszönhetően a táborok keretében meg tudtuk rendezni a már tavaly is alkalmazott őszi felmérőket.
Mi alapján történt a kiválasztás az edzőtáborra?
A táborokba a régióban működő, a Sport XXI. programban szereplő klubok delegálhattak meghatározott számú és életkorú sportolókat. Külön kiválasztási rendszert szándékosan nem alkalmaztunk, bíztunk a klubokban dolgozó szakemberek megítélésében. Kérésünk csupán az volt feléjük, hogy lelkes és jó hozzáállású fiatalokat delegáljanak, lehetőleg olyanokat, akik még nem részesülnek a Héraklész program biztosította központi táborozásokban, de szorgalmuknak köszönhetően megérdemlik a lehetőséget. Reményeink szerint ez elősegíti a sportágban való megmaradásukat. Szerencsére a kollégák partnerek voltak, és ebben a szellemben kerültek kijelölésre a táborozó fiatalok.
Hogy épült fel a táborok programja?
Minden táborban lezajlott a már említett Sport XXI. felmérő, ahol a fiatalok számos olyan képességét vizsgáltuk, amelyek a hagyományos versenyeken nem feltétlenül, vagy csak közvetetten jelentkeznek. Ilyenek a kerékpáros ügyesség, az általános kondicionális képességek vagy az ízületi mozgékonyság. Ezen kívül igyekeztünk minél több edzést (úszás, futás, kerékpár) és közösségi programot becsempészni a rövid táborokba. A hosszú edzésnapokon kívül szerencsére minden szervező a közösségépítést is komolyan vette. Volt itt bowlingozás, motivációs előadás, foci, tehát számos olyan program, ahol jobban megismerhették egymást a gyerekek és összekovácsolódhattak. Ennek szintén hatalmas megtartó ereje van, ha olyan barátságok alakulnak ki, amelyek a sportághoz és a versenyekhez kötik a fiatalokat.
Mik a programmal kapcsolatos jövőbeni tervek?
Úgy gondolom, hogy mind a négy helyszín sikerrel zárult. Ezúton is még egyszer köszönöm a szervező, lebonyolító edző kollégák lelkiismeretes munkáját. Mind a négy helyszínen személyesen is jelen voltam, ezért első kézből győződhettem meg arról, hogy érdemes folytatni ezt a kezdeményezést. A jövő évi terveinkben az szerepel, hogy még több gyermek részesüljön az edzőtáborozás élményében. Szerintem az egyes helyszínek sokkal több gyereket nem bírnak el egyszerre ugyan ilyen színvonal mellett, ezért a helyszínek számának növelését tűztem ki elsődleges célként.
Fotó: Sáfrán Hunor
