Burján Jenő több mint másfél évtizede él a triatlon bűvöletében. Kevesebb mint két hét múlva – klubtársával, Dr. Földi Józseffel együtt – élete első világbajnokságán bizonyíthat a francia Riviérán, a féltávú Ironman 70.3 vb-n.
A Veszprémi Triatlon Egylet kiválóságai, Dr. Földi József és Burján Jenő többszörös hosszútáv-teljesítőként régóta meghatározó alakjai a sportágnak. A szeptember 12–13-i nizzai világversenyre pedig nem mindennapi módon váltották meg a repülőjegyüket: a vb-kvótát idén júniusban, a legendás Ironman 70.3 Hawaii (Honu) viadalon harcolták ki.
A nizzai pálya az egyik legnehezebb és leglátványosabb a nemzetközi versenynaptárban. A rajt a híres tengerparti sétányról, a Promenade des Anglais-ről indul, ahol az 1,9 kilométeres tengeri úszás után egy rendkívül nehéz, 90 kilométeres kerékpáros szakasz következik 1244 méter szintemelkedéssel. A legendás Col de Vence megmászása még a profi mezőnynek is komoly kihívást jelent. A záró félmaratont pedig szintén a Promenade des Anglais-n kijelölt kétkörös pályán teljesítik a versenyzők.
„Nizzában még nem voltam, ez lesz az első világbajnokságom. Már jó ideje hajszoltuk a kijutást, a sors fintora, hogy Hawaii-on életem egyik leggyengébb idejével, 5:19-cel sikerült a kvalifikációt megszerezni” – idézte fel a kvótaszerzés körülményeit Burján Jenő.
A főállásban testnevelő tanárként dolgozó sportoló 2009-ben kóstolt bele a triatlonba húsz évnyi labdarúgás után. Azóta 14 alkalommal teljesített klasszikus hosszútávot: tizenkétszer Nagyatádon, kétszer pedig Klagenfurtban ért célba.
„A legjobb hosszútávú eredményem Nagyatádhoz köthető, 9:41 óra. A másod- és harmadállásom mellett, valamint egy korábbi sérülés miatt a teljes távot mára elengedtem, de Nagyatád örök szerelem marad a családias hangulat, az egyedi miliő és a rengeteg ismerős arc miatt.”
Féltávon 4:09 óra a személyes csúcsa, ám Nizzában a szintrajz és a makacs térdproblémák miatt nem az időeredmény áll a fókuszban, sokkal inkább a tisztes helytállás.
„Ami szabadidőm van, azt a felkészülésre fordítom: iskolaidőszakban heti tíz, nyáron tizenöt órát edzek. Nagyon forró nyarunk volt, de jobban bírom a meleget, mint a hűvös időt, így a hajnali órákban végeztem el a munkát. A nehéz nizzai pálya miatt a kerékpárra helyeztük a hangsúlyt: rengeteg szintet gyűjtöttem a Bakonyban, és többször áttekertem a Sopron környéki ausztriai emelkedőkre is.”
A veszprémi sportoló számára a versenyzés egyben utazás is: korábban Ausztria mellett rajthoz állt már Finnországban, Lengyelországban, Mallorcán és Angliában is. A hawaii kvalifikáció után most Európa egyik legikonikusabb tengerparti pályáján teheti fel a koronát az idei felkészülésre.
