A paralimpiai 5. helyezett Mocsári Bencének sikerült megvédenie a címét a tatai paratriatlon-világkupán a PTS5 kategóriában. A 25 éves versenyzőnek az idén ez már a második vk-győzelme volt Szamarkand után, aminek az elérésében egy három héten át tartó betegség sem akadályozhatta meg.
Újabb év, újabb győzelem Tatán. Mit jelent számodra, hogy sikerült megvédeni a címed a hazai világkupán?
Csodálatos volt, egyben kicsit meglepő is. Mivel három héten át beteg voltam, ezért nem volt ideális a felkészülés, így nem sikerült csúcsformában odaállni, de ettől függetlenül is nyerni tudtam. Sok magyar hangot hallottam a pálya mentén, több ismerősöm és családtagom is kijött szurkolni, ők mind rengeteg pluszt hozzáadtak a teljesítményemhez. Emellett a szervezés is szuper volt, szeretném megköszönni a szervezői csapatnak, nem kevés nehézség lehetett benne, hogy ilyen gördülékenyen menjen minden.
Nagyjából kétszer annyi résztvevője volt a vk-nak, mint tavaly, ez azt is jelenti, hogy kétszer olyan nehéz dolgod volt?
A több induló nagyobb kihívással járt, alapvetően bíztam a dobogóban, titkon az első helyben reménykedtem. Jó volt látni, hogy mennyi országból érkeztek versenyzők, még Namíbiából is volt triatlonos. Úgy láttam, hogy nekik is tetszett a verseny, ők is dicsérték a rendezést. Ritka az olyan minőségű frissítés és a futam utáni széles körű regenerációs lehetőség, mint ami Tatán van. Nem beszélve az Öreg-tó nyújtotta környezet szépségéről.
Milyen taktikával álltál hozzá a versenyhez?
Már az úszáson próbáltam nagyobb rést nyitni, mert ez az erősségem, az elejétől próbáltam maximumon menni. Ezúttal nem akartam lábvízen rápihenni a kerékpározásra, hanem ki akartam nyújtani a sort, ez sikerült is. A bringán öt oda-vissza kör volt, a pálya jellege segített az élen maradni, mert folyamatosan láttam, hogyan állok a riválisaimhoz képest. Az első négy körben fokozatosan növelni tudtam az előnyöm, az utolsóban pedig rá tudtam pihenni a futásra, kicsit visszavettem a tempót. Ez fontos volt, mert a futópálya itt nagyon kemény, nem sok sík rész van benne, hanem inkább sunyin emelkedős, lejtős részek váltják egymást pont annyira, hogy rosszul essen. Nem ez volt életem futása, de tekintve, hogy a betegségem miatt hogyan alakult a felkészülésem, nem lehetek elégedetlen.
Összességében elégedett vagy a szezon eddigi alakulásával?
Igen, amúgy jó szezonom van eddig a nem várt nehézségek ellenére is. Ahol elindultam, ott szépen hoztam az eredményeket. Jokohamában negyedik lettem, majd Szamarkandban ugyanúgy megnyertem a világkupát, mint Tatán. Szerettem volna az Európa-bajnokságot is jól kivitelezni, de a betegségem miatt nem volt lehetőségem rajthoz állni.
Mi az, amiben sikerült előrelépned a tavalyi esztendőhöz képest?
Futásban sokat fejlődtem, de még mindig érzek benne kiaknázatlan lehetőségeket. Bízom benne, hogy az edzőmmel, Tóth Szilárddal még előre tudunk lépni benne. Továbbra is a fejlődés útján vagyok, ami az elkövetkezendő időszakra is szép eredményeket ígér.
Hol láthatunk téged a szezon második felében rajthoz állni?
A legjelentősebb kihívás a világbajnokság lesz, Ausztráliában, oda időzítjük a csúcsformát. Ehhez nagy segítség lesz, hogy augusztusban Livignóban magaslaton edzőtáborozhatok. Összesen három nemzetközi versennyel tervezünk, Wollongong mellett szeptemberben Alhandra, majd a vb után Alanya van még tervben a világkupából. Emellett a pécsi országos bajnokságon is szeretném a legtöbbet kihozni magamból.
__________________________
Szombaton a tatai Öreg-tó partján Mocsári Bence PTS5-ös kategóriában elért sikere mellett még több szép magyar eredmény született. A PTS4-es kategóriában Kovács Imola ezüstérmet szerzett, Czene Gábor a 7. lett, Bognár Krisztián pedig a PTWC-kategória 5. helyén végzett.
