A világranglista 37. helyén álló Dévay Márk tavaly három világkupaversenyen is a legjobb hatban végzett, mégsem volt elégedett az egész éves teljesítményével, mert a párizsi olimpiára nem sikerült kijutnia. A 28 éves triatlonos hatalmas motivációval vágott neki a 2025-ös szezonra való felkészülésnek, ezzel a lendülettel készül jelenleg is a Kanári-szigeteken.
Jól mennek az edzések így a téli felkészülés végén?
Már harmadik hete Fuerteventurán vagyunk az öcsémmel, Zsomborral. Ez az utolsó hetünk kint, jól zajlanak az edzések, jó idő van, nem kell azon gondolkodni, hogy mit vegyen fel az ember. Még messze van a szezon, de az eddigiek alapján van okom bizakodni.
Milyenek a körülmények? Visszatérők vagytok ezen a helyszínen?
Ugyanebben a városban voltunk tavaly ilyenkor is, kétezerhúsz előtt már többször edzőtáboroztunk ezen a szigeten, csak az északi végében. A helyszín alkalmas a magas szintű edzésmunkára, a legfontosabb, hogy találtunk uszodát és egy jó útvonalat a futáshoz és bringázni is jól lehet, kiválóak a környék adottságai. A tengervíz hőfoka is megfelelő lenne, néhány napja voltunk lent, akkor 20-21 fokos volt, de a felkészülés során az uszodában tudjuk a nehéz edzéseket a szükséges színvonalon megcsinálni.
Az itthoni lehetőségekhez képest mi az, amiért megéri kimenni egy meleg égövi edzőtáborba?
Mivel otthon valódi téli körülmények, azaz nagyon hideg van, kerékpározni nem igazán lehet kimenni. Görgőzni kell, ami valljuk be, nem a legizgalmasabb tevékenység. Néha még a futáshoz is annyira hideg van, hogy szeles időben fáj a mozgás. Emellett hamar sötétedik, nem csak a triatlonos szempontból demoralizáló, amikor már délután háromkor lemegy a nap. Nagyon más heti harminc órányi edzést húsz fokban végezni úgy, hogy a naplemente csak este hét után van.
Mi volt az a 2024-es szezonban, amit pozitívumként tovább tudtál vinni, és mi volt az, amiben mindenképp szeretnél fejlődni?
A tavalyi évből nem sok pozitívumot tudtam elraktározni, a sok top tízes helyezés a különböző világkupákon nem rossz, de jó lenne ezeket top hármas eredményekre váltani. Jokohamában volt egy kerékpáros bukásom, amiből felkeltem és összeszedtem magam, de utána már nem volt az igazi odaállni a futáshoz, miután az utolsó három kilométeren ki kellett hajtani magam a felzárkózáshoz. Május végén, júniusban csak azért indultam, mert szeretek versenyezni és jól éreztem magamat közben. A párizsi olimpiára sajnos nem sikerült kijutni, ami óriási csalódás volt. A világbajnokághoz is hasonlóképpen álltam hozzá, kedvem volt versenyezni, de ott sem voltam százszázalékos állapotban.
Tavaly nem tudtam eleget futni, de elég sokat kerékpároztam. A mostani felkészülést új bringával kezdtem meg, január végén kezdtem el használni az első edzőtáborban. Rengeteg profi kerékpárossal találkoztam Spanyolországban, akik általában ott készülnek a szezonra. Jó volt velük bringázni, pikk-pakk elteltek az edzések, a triatlonosokkal együtt jó kis sportolói közösség van arrafelé ilyenkor. Találkoztam Peák Barnával is, ugyan nem tekertünk együtt, de bemutatkoztunk egymásnak, mert addig nem ismertük egymást.
Hogyan lesz valakiből a mezőny egyik legjobb úszója? Úszóként kezdted, vagy miért fekszik neked ez a része a versenyzésnek?
Már négy-öt évesen megtanultam úszni, kisgyerekként rendszeresen úsztam is egészen addig, amíg el nem kezdtem atletizálni. Onnan már nem kellett sok, kipróbáltam a triatlont és egyből megszerettem. Tíz éves lehettem, amikor elkezdtünk nyílt vízi úszásokra járni, elég hamar ráéreztem, így kicsivel később már azon kaptam magam, hogy 1500-2000 méteres versenyeken, Tisza-tó átúszásokon indulok. Nincs titok, hogy miért fekszik nekem ennyire az úszás, jó hozzá a testalkatom és az alapjaim is, de az a háttérmunka is kell hozzá, amit hétről hétre belerakok.
Jól sejtem, hogy a több úszás és kerékpározás miatt az olimpiai táv jobban fekszik neked, mint a sprinttáv?
Jobban is szeretem, noha az elején beletelt egy kis időbe, amíg ráéreztem. Kétezertizenhatban indultam először olimpiai távú versenyen, aztán szépen, fokozatosan hozzáerősödtem.
Hogyan néz ki az idei versenynaptárad?
Április végén-május elején kezdem meg a szezont, a kínai világkupa-forduló és a vb-sorozat jokohamai állomása tűnik reális idénykezdetnek, mert az áprilisi dél-amerikai versenyek nem biztos, hogy meg lesznek tartva. Május 31-én a vb-sorozat új, szardíniai helyszínén is szeretném kipróbálni magam, aztán az országos bajnokságon is részt fogok venni. Innentől már folyamatosan jönnek majd a versenyek, innen-onnan szeretnék minél több pontot csipegetni a ranglistás helyezésem megerősítéséhez.
