A triatlonsport változatosságát a különböző távok mellett a versenysorozatok rendkívül színes és sokoldalú palettája adja. Legyen szó az olimpiai álmokat tápláló WTCS-sorozatról, a látványos Supertriről, a nemzeti ligákról vagy a hatalmas állóképességet igénylő Ironman- és T100-futamokról, a választék lenyűgöző. Ebben a cikkben Lipták Tamás, a Magyar Triatlon Szövetség szövetségi kapitányának segítségével mutatjuk be a sportág nemzetközi struktúráját.

Nagy általánosságban a profi triatlonisták figyelme kétfelé csoportosul: valaki az olimpiai távra, azaz a sportág pörgősebb változatára helyezi a hangsúlyt, valaki pedig inkább a hosszabb távokon érzi magát otthonosan.

A világbajnoki sorozat, a triatlon F1-e

Akinek a szemei előtt az ötkarikás játékokra való kijutás lebeg, annak az olimpiai és sprinttávon van a legtöbb megméretése. Ezeknek a koronaékszere a világbajnoki sorozat, amelyben már egy-egy futamban elindulni is hatalmas dolog – általában a világ legjobb 55 triatlonosa állhat rajthoz. Itt vannak a legszínvonalasabb és legkiegyensúlyozottabb versenyek, 2026-ban a tavalyihoz képest kettővel több állomásból áll majd a WTCS, ennek megfelelően a nagydöntőbe jutásért vívott versengésbe már nem a három, hanem a legjobb öt eredmény számít majd bele. Mindegyik futamon az eredményes szereplés a szeptember 23. és 27. között Pontevedrában sorra kerülő vb-döntőre való kvalifikációt szolgálja. Ugyan a záró futam megnyerése is hatalmas presztízzsel jár, az adott év világbajnokát mégis a vb-sorozat pontversenye alapján hirdetik ki.

Ahhoz, hogy valakinek esélye legyen felkerülni egy-egy WTCS-futam rajtlistájára, az elmúlt 52 hét eredményei alapján összeálló világranglistán kell minél jobban állnia.

A 2026-os világbajnoki sorozat állomásai

• április 25-26. Szamarkand (olimpiai táv)
• május 16. Yokohama (olimpiai táv)
• május 30-31. Alghero (sprinttáv)
• június 20-21. Quiberon (sprinttáv)
• július 11. Hamburg (sprinttáv)
• július 25. London (olimpiai táv)
• augusztus 29. Weihai (olimpiai táv)
• szeptember 13. Karlovy Vary (olimpiai táv)
• szeptember 23-27. Pontevedra, nagydöntő

Világkupa, a beugrószint a WTCS-re

A világranglistán való előrelépés fontos elemei a világkupa különböző állomásai. Ebbe a sorozatba tartozik a legrangosabb hazai verseny, a Tiszaújvárosi Triatlon Fesztivál is, aminek a címvédője a június 27-28-i hétvégén is Lehmann Csongor lesz. Vk-ból jóval több van egy évben, ezt a fiatal, de már nemzetközi szinten is jó teljesítményre képes versenyzők használhatják a továbblépésre. Jó példa volt erre tavaly Kropkó Márton, aki a bemutatkozó szezonjában három top tízes helyezést is begyűjtött (Szamarkand: 2. hely, Tiszaújváros: 4.hely, Chengdu: 9. hely), a szamarkandi fordulóban minden idők legfiatalabb érmese lett az olimpiai távú vk-versenyeket figyelve.

A 2026-os triatlon-világkupa állomásai

• március 14. Lanzarote
• március 21. Haikou
• május 9-10. Chengdu
• június 14. Huatulco
• június 27-28. TISZAÚJVÁROS
• július 18-19. Edmonton
• augusztus 2. Rio de Janeiro
• augusztus 8-9. Asunción
• augusztus 23. Lima
• október 3-4. Róma
• október 24-25. Tongyeong
• október 31-november 1. San Pedro de la Paz
• november 7-8. Hongkong
• november 7-8. Iquique
• november 14-15. Miyazaki
• november 22. Tauranga
• november 27-28. Jeddah
• december 5-6. Dubai (World Triathlon Women’s Cup)

– Kétezerhuszonhatban ismét lesz a mixváltóknak is vb-sorozat, az egyéni WTCS-fordulók közül Abu-Dzabiban, Algheróban és Quiberonban lesz futam, de itt nem a pontverseny győztese lesz a szám világbajnoka, hanem aki Hamburgban a vb-futamot megnyeri. Újdonság, hogy a világkupa szintjén Chengduban, Edmontonban és Rómában lesz lehetőség mixváltóban indulni, melyet sokféle szemszögből meg lehet közelíteni például valószínűleg a fiatalabb versenyzőink tesztelésére fogjuk használni a terveink szerint – mondta Lipták Tamás, a Magyar Triatlon Szövetség szövetségi kapitánya.

A világkupa alatt egy szinttel vannak az olyan különböző kontinentális kupák, mint az Európa-kupa. Ebben a sorozatban debütál július 18-án Tata, így ezen a szinten is lehetősége lesz a magyar triatlonosoknak pontokat szerezni. Ezeket kupákat ugyanúgy a Nemzetközi Triatlon Szövetség égisze alatt rendezik meg. Itt már komoly különbség van a különböző kontinenseken kiírt viadalok színvonala között. Az utánpótláskorúaknak a junior Európa-kupa szintén hasznos tapasztalatszerzési lehetőség, és jó értékmérő a korosztályos vb- és Eb-csapatba kerüléshez. A Tiszaújvárosi Triatlon Fesztivál egyik fontos része a junior Ek, tavaly a nőknél és a férfiaknál összesen megszerezhető hatból négy érmet is sikerült itthon tartaniuk tehetségeinknek.

– A 90-es évekhez képest a kontinentális bajnokságok kevésbé erősek, ez alól az Európa-bajnokság a kivétel. Bárki bármikor megnyeri az Eb-t vagy dobogós lesz, az nagy elismeréssel jár és bátran büszke lehet rá. Mi is így tekintünk a 2024-ben győztes Lehmann Csongor és a tavaly ezüstérmes Bicsák Bence szereplésére – mondta Lipták Tamás.

A 2026-os olimpiai távú Eb-re a június 13-14-i hétvégén Tarragonában kerül sor. A sprinttávú Eb-nek a mixváltó Eb-vel közösen július 31-én és augusztus 1-jén a lengyelországi Elblag ad otthont.

A sportág népszerűsítése és a triatlon hátországa

Míg a fent említett sorozatok a presztízsről és a dicsőségről szólnak, addig a különböző, nem a World Triathlon által szervezett ligák a sportág népszerűsítése mellett a versenyzőknek pénzkereseti lehetőséget is teremtenek.

A 2017-ben alapított, egy évvel később már összetett bajnokot hirdető Supertri ezek közül a legprofibb, legjobban fizető bajnokság. A világranglista itt nem a legfőbb szempont – nem is ad bele pontot –, a mezőny a szervezők meghívása alapján áll össze olyan tényezőket is figyelembe véve, mint például az adott triatlonos marketingértéke. Igaz, ahhoz, hogy valaki megfelelő értékkel bírjon, kellenek a jó eredmények is, az egyik nincs a másik nélkül. A nézők itt rendkívül intenzív futamokon szurkolhatnak kedvenceiknek, mely során háromszor is teljesíteniük kell egy rövidebb távot.

Természetesen ennek a műfajnak ugyanúgy megvannak a specialistái, az Európa-bajnok Lehmann Csongor egyenesen a sorozat címvédője! A világ legjobbjai négy csapatban szállnak harcba egymással, így nem csak maguknak, hanem a társaiknak is pontokat gyűjtenek a négy fordulóban. Az idén már 800 000 dollár a sorozat összdíjazása, amiből Austinban (május 25.), a Blenheim Palace kertjében (június 7.) és Torontóban (július 26.) is kiosztanak jó néhány dollárt. A döntő állomás helyszíne és időpontja egyelőre nem ismert, de szinte biztos, hogy a szervezők valami különlegességgel készülnek.

A leguniverzálisabb versenyzők a világbajnoki sorozatba kellenek, de a Supertrinek is megvannak a specialistái. Ezek a versenyek azokat a képességeket fejlesztik, amelyek az intenzív szakaszokon kellenek, például amikor úszás után a bringán robbantani kell, vagy futásban hajrázni, hirtelen ritmusváltás után nagyobb tempóra kapcsolni. A WTCS-eken számos ezekhez hasonló kulcspillanat van, amik egy-egy ilyen Supertri-futamon sűrítve jönnek elő. Ugyanúgy fontos a technikai tudás, átlátni a helyzeteket és jól helyezkedni, ezek mind-mind magas fokú koncentrációt igényelnek. A vb-sorozatban a versenyek időtartama is hosszabb, ezért ott a különböző állóképességi faktorokra is szükség van.

Szintén említésre méltóak az általában népes magyar érdekeltség miatt a különböző nemzeti ligák is. Ezek közül a francia Grand Prix Triathlon (Le Triathlon Séries) a legszínvonalasabb, a meghívottak ugyanúgy csapatba szerveződve meccselnek egymással. 90 fő indul, például Lehmann Csongor, Dévay Márk, de még a vb-címvédő ausztrál Matthew Hauser is benne van valamelyik együttesben. Ezek is pörgős versenyek, elég jó anyagi hozadékkal. Továbbá a viadalok jó lehetőséget biztosítanak arra, hogy néhány új dolgot, taktikai elemet is ki lehessen próbálni. Ahogyan a Supertriben, úgy itt sem kötelező minden állomáson elindulni. Az idei kiírás négy állomása Metz (május 30.), Albi (június 14.), Vichy (július 4.) és La Baule (szeptember 19.) lesz, mielőtt október első hétvégéjén Cabourgban jönne a nagydöntő! Ennek a német megfelelője a Bundesliga, amelynek kicsit más a stílusa, mint a franciának. Míg a francia inkább úszó és futó centrikus, addig a németben a nehéz pályák miatt inkább a jó kerékpárosok érvényesülnek. Itt is 90 fő körüli mezőnyök vannak, és itt is nagy dolog egy-egy olyan győzelem, mint amilyet júliusban Dévay Márk is bemutatott Tübingenben vagy Szalai Fanni ért el Allgauban és Hannoverben.

A 2024-ben életre hívott T100-as világbajnoki sorozat évente 20-20 női és férfi profi triatlonost szerződtet a teljes szezonra. Az összdíjazás 8 millió dollár, ami tekintve az alacsony indulói létszámmal járó exkluzivitását, igencsak magas jutalmakkal kecsegtet minden meghívottnak. Nyolc különlegesebbnél különlegesebb helyszín (Gold Coast, Szingapúr, Pamplona, San Francisco, Vancouver, a Francia Riviéra, Dubai és Szaúd-Arábia) és a mindent eldöntő december 11-i katari finálé alkotja a versenynaptárat. A sorozat nevében lévő 100-as szám a teljesítendő összkilométerre utal: 2 kilométer úszás, 80 kilométer kerékpározás és 18 km futás adja ki a 100 kilométeres futamot. A Nemzetközi Triatlon Szövetség a T100-as sorozat győztesét elismeri, mint hosszú távú világbajnokot. Ennek megfelelően a szervezők próbálnak igazi klasszisokat magukhoz láncolni. 2025-ben ilyen volt az olimpiai ezüstérmes svájci Julie Derron, a vb-ezüstérmes brit Kate Waugh, az olimpiai ezüst- és bronzérmes új-zélandi Hayden Wilde, valamint a világ- és Európa-bajnok francia Léo Bergere is.

Az Ironman Triathlon már szintén a hosszútávok specialistáinak szól. Két sorozatban állhatnak rajthoz az arra fogékonyak: az Ironman a klasszikus hosszú távon (3,8 km úszás, 180 km kerékpározás, maratoni futás), a 70.3-as futamok középtávon zajlanak, ami pontosan feleakkora távot jelent mindhárom részén a triatlonnak. Van pontverseny is, ami a több tucatnyi viadalból jelöl ki néhányat, és az ezeken szerzett eredmény alapján hirdetnek bajnokot, ami szintén komoly pénzdíjjal jár. Tokió olimpiai bajnoka, a norvég Kristian Blummenfelt is elment ebbe az irányba az elmúlt időszakban. A másik brand, amelyik meghatározó szereplője a hosszútávú triatlonos életnek, a Challenge-sorozat. Ez a szervezet rendez sprinttávot és olimpiai távot is, de a közép- és hosszú távból sokkal jelentősebb szeletet tud kivenni.

Van még egy kitétel, ami szerint meg lehet különböztetni a különböző versenyeket: a nem bolyozós versenyek a T100, az Ironman és a Challenge, a bolyozósok pedig a nemzetközi szövetség által szervezett, olimpia-centrikus sorozatok.

Szintén a különleges formátumok közé tartozik a téli triatlon, aminek a világbajnokságát a múlt hétvégén Olaszországban rendezték meg. A három része igazán egyedivé és hatalmas kihívássá teszi ezt a formátumot: sífutás, futás, hegyikerékpár az alkotóelemei.

Természetesen nem mehetünk el szó nélkül a legnagyobb versenyeknek szintén a részét képező Age-grouposok mellett sem. A World Triathlon lehetőséget biztosít a triatlon hátországát adó amatőr sportolóknak is, hogy világ- és Európa-bajnoki címeket nyerjenek a saját korosztályukban. A korcsoportok általában ötévenkénti bontásban vannak az ilyen megméretéseken. Az olimpiai távú vb-jük az idén szeptemberben, Pontevedrában lesz – a WTCS-nagydöntő részeként –, az Eb-jük pedig június közepén Tarragonában, az elit Eb hétvégéjén. A vb-n már mixváltó is lesz, így az Age-grouposok is küzdhetnek egy nemes célért, nemzeti csapatként egymás oldalán a hazájukért.